A káoszban való biztonságérzetet kaptam

Emlékszem, már Balin, az óceánparton való beszélgetésünket is nagyon élveztem Regivel, így nem volt bennem kérdés, hogy a tábor után Vele biztosan szeretnék interjút készíteni. Az ilyen találkozások, beszélgetések miatt mondjuk, hogy miénk Magyarország leginspirálóbb közössége. Regi egy rendkívül intuitív, őszinte, bátor NŐ, aki az áprilisi CsodaCsapatunk egyik tagja. Olvassátok szeretettel őszinte megéléseit arról, hogy mit kapott Balitól. Regi, nekünk nagyon sokat adott a jelenléted. ❤️

5-6 hete értél haza a tavaszi A NŐ – Bali táborunkból. Hogy vagy most? Tapasztalsz bármi változást az utazás előtti és utáni „állapot” között?

Jól vagyok és azt érzem csak még jobban leszek. Egyértelműen tapasztalok változást, magammal szemben sokkal türelmesebb és elfogadóbb vagyok. Az életben és a mindennapokban szembejövő kihívásokkal pedig azt érzem, hogy sokkal nyugodtabb, körültekintőbb. A Balin átélt természetközeli kapcsolódások és spirituális élmények újra megerősítették bennem a Gondviselésben való hitet és bizalmat, így sokkal inkább biztonságosabban tudom megélni a mindennapokat. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nehéz napok vagy nehéz élmények, inkább azt, hogy hagyom érezni és átélni, megélni ezeket is épp úgy, mint a szép, örömteli pillanatokat és ilyenkor általában előhívom azokat az emlékeket, érzéseket, amiket Balin tapasztaltam és amiket onnan hoztam haza. Szerinted minek tudható be ez a változás? A változást egyébként a megszokottból való kilépés erősítette fel Bennem, hiszen a megfáradt vagy éppen nem mozduló élethelyzetekben mindig tökéletes választás tud lenni, ha kilépve a komfortzónából és a megszokott közegből és élethelyzetekből lehetőségünk lesz elmenni, eltávolodni és új impulzusokat, élményeket és kapcsolódásokat befogadni. Balin megismerni és megtapasztalni az ázsiai kultúrát az emberek látásmódját, hiedelmeiket és életüket erre tökéletes helyszín volt. A Nő tematikára épülő programokon keresztül megengedni magamnak azokat a kedvességeket, odafigyelést, és persze önszeretetet, amit a rohanó hétköznapok nem tesznek lehetővé még nagyobb ajándék volt. Ezek együttesen segítenek abban, hogy jó legyen most.

A tábor előtt nem jógáztál. Milyen hatással volt, van a jógának, a meditációnak Rád? Gyakorolsz azóta is?

A jóga segített összekapcsolódni a testemmel és segített abban, hogy elkezdjem megismerni, elfogadni és valójában szeretgetni azt.

Anett kedvessége és türelme, teljes odafigyelése az órák alatt elhitette velem, hogy minden lehetséges neki és tud működni, funkcionálni és nem szabad haragban lenni vele, mert nem ellenem van, hanem ha odafigyelek rá, segítem és mozgatom akkor hálás lesz érte. Ezt a pozitív kapcsolódást nagyon őrzöm magamban, mert talán ehhez kell a legnagyobb türelem, hogy elfogadjam, hogy minden ami történt vele az elmúlt években az a lelki rosszlétem kivetülése és megfelelő időráfordítással vissza tud majd alakulni olyanná amilyen néhány évvel ezelőtt volt. Ezért voltunk már itthon is jógázni és amennyire csak tudom szeretném is minél sűrűbben beépíteni a mindennapokba. Érzem, hogy szükségem van rá!

A meditáció egyszerűen csak elcsendesített, megnyugtatott és igazi pihenést hozott. A jelenben lenni nagyon nehéz dolog, de a meditáció segített ebben. Megélni a jelen pillanatot és pihenni. Nekem ez egyértelműen a sok stressz ellensúlyozását segítette. Külön megemlítve, hogy Anett hangja és szeretete még pluszban nyugtató, feltöltő és gyógyító hatású volt. A környezeted is érzi Rajtad a változást?

Azt vettem észre, hogy többen kapcsolódnak Hozzám, nyitottabban fordulok én is a környezetemhez.

Melyik program, programok voltak Rád legnagyobb hatással? A programok közül a víztisztító ceremóniát vártam a legjobban. Mikor jelentkeztem utána néztem a vallásnak a hiedelmeknek, szokásoknak és nagyon örültem, hogy ami valójában magával a döntéssel elkezdődik - itthon hagyni a nehézségeket, gondolatokat, rossz megéléseket stb. - az egy nagyon fontos és szép rituálé keretében még inkább felerősíthető. Erre külön készültem: mi az, amitől jó lenne megtisztulni, mi az amit jó lenne befogadni, másképp keretezni ha hazaértem. Végül persze nem ott csak azokban a percekben született mindez meg, hanem az egész utazás hozzájárult ehhez a tisztuláshoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ott is maradt, de mindig jó arra visszagondolni, hogy nem csak lelkileg, de testileg is megtisztultunk Balin.

A másik ilyen program is a vízhez köthető. Szinte ugyanazt átélve, mint a ceremónián a vízesés alatt állva iszonyat energiák szabadultak fel bennem és bennünk. A NŐI tematika egyik csúcspontja lehetett a vízesés alatt állva, ülve, pózolva megtapasztalni azt a felszabadult érzést, hogy milyenek is vagyunk valójában. Szuper volt, hogy a lányokkal együtt éltük át mindezt, hogy egymást biztattuk és teljes szeretettel tudtunk örülni egymásnak. Igazi önfeledt, szexi, sikongatós, csajos program volt.

Ezen kívül még két programot emelnék ki:

A fotózás és az arra való készület nagyon fontos eleme volt a Balin töltött időnek. Nagyon inspirált, hogy balinéz nőkre bízhattam magam és másfél órán keresztül úgy sminkeltek ahogy ők láttak engem, ahogy ők azt érezték, hogy szép lehetek és ahogy ők látták, hogy mi áll jól Nekem. Ez a folyamat és a végeredmény nagyon jó érzéssel töltött el. A fotózás jó élmény volt Zsuzsival, a kedvessége a figyelme és a biztatása, hogy ő is a szépet kereste, nagyon nyugtató volt. Az így készült fotók pedig hazatérve is adnak egy folyamatos kapcsolódást a női oldalamhoz és energiákhoz és az előhívott szépséghez, ami azért a hétköznapokban nem mindig tud megjelenni.

Ami pedig nem kimondott programelem, de Balin elengedhetetlen, az a motorozás élménye. A valódi szabadságot, a teljes bizalmat, a kontroll elengedését egyértelműen így lehet átélni. Már az első naptól kezdve motoroztam és leírhatatlan rugalmasságot kölcsönzött. A teljes káoszban való teljes biztonságérzetet kaptam a motorozás átélésével, és a valódi felszabadulást a kötöttségektől.

A tisztítóceremónia utáni megosztókörben, a 3. napon elmondtad, hogy nem érzed még azokat a változásokat, amikre számítottál, amiket az utazástól vártál. Mi hozta a fordulópontot?

A tisztító ceremónia napja testileg és lelkileg is egy nehezebb nap volt és valóban türelmetlenebbnek éreztem magam azon az estén még úgy is, hogy régen éreztem azt utazás előtt és közben, hogy ennyire biztos vagyok abban, hogy minden szuper lesz és minden úgy fog alakulni, ahogy annak lennie kell. Nem aggódtam, nem voltak félelmeim, tudtam, hogy jó döntést hoztam, hogy Bali értem lesz. Ez az ott töltött napok alatt is végig bennem maradt és a szokásosnál sokkal jobban sikerült a kontrollt is elengednem. Ellenben az az este kicsit türelmetlenné tett. Egy néhány órával korábban látott közös fotón még olyan érzéseket, gondolatokat és nehézségeket láttam meg az arcomon, amik elszomorítottak, közben volt egy nagyon mély nap és egy nagyon komoly témát előtérbe helyező meditáció is amiket így összességében soknak éreztem és nem tudtam arra fókuszálni, válaszolni, hogy miben tudtam megélni a nőiességem… de egyébként még így ezeket leírva és visszagondolva az estére se voltak bennem az egésszel kapcsolatban negatív érzések. Talán ez volt az egyik legmélyebb nap az ott töltött idő alatt és ez is jó volt úgy ahogy volt.

Na de ami kimozdított: A meditatív tánc előtt is húztunk egy kártyát ahogy ezt a Balin töltött idő alatt minden nap tettük. Ez a kártya egy táncos program előtt így szólt: Táncolj az élettel! Tégy valamit, ami megváltoztatja az energiáidat! Na és akkor emlékszem, hogy elolvastam a lapot, felnevettem és azt mondtam, hogy megint csak rajtam és a gondolataimon múlik minden. Itt a lap, itt a táncos program, itt vagyok Balin csodás környezetben emberekkel, és zsörtölődöm. És aztán csak a jó érzésekre, a felszabadításra a jó energiákra koncentrálva “táncoltam” végig a programot. Előidéztem, hogy mennyire fontos része az utazásaimnak az önfeledt tánc és előhívtam azokat az érzéseket is amiket korábban pl. Spanyolországban vagy Ibizán éreztem és tudtam, hogy ez a kártya pont ezt írja le. Úgyhogy a jó helyen és időben húzott kártya megadta az útmutatást. És ez azóta is nagyon erősen építi a gondolataimat és a hétköznapjaimat.

A NŐ volt a táborunk hívószava. Melyik volt a „legnőiesebb” napod a táborban és miért?

A legnőiesebb nap a fotózás napja volt.

Elhatároztam, hogy hívok egy robogót és rábízva magam a robogósra elindulok a kb. 1 órára lévő Sideman-be megnézni a rizsföldeket, a közelben lévő vulkánt, iszom egy jó kis hideg italt.

Elsősorban Sidemant szerettem volna látni, de nagyon éreztem, hogy erősíti bennem a női energiákat, hogy rábíztam magam egy idegen férfi motorosra. Nem én irányítottam a motort, az utat nem tudtam, de éreztem, hogy ez most így jó, hogy nem én adok, hanem engem visznek, nekem mutatták meg a legszebb helyeket és leptek meg azzal, hogy a hegyeken át vezető szerpentinen vittek vissza a hotelba, hogy legyen még lehetőségem fotózni a tájat egy-egy ponton.

Ez nagyon fontos volt a női energiák megtapasztalásához, főleg akkor, ha a munkámból kifolyólag mindig férfiakat és egész férfi csapatokat kell irányítanom, akik nem ismerhetik meg a lágyabb oldalamat.

Ezek után az iszonyat hőségben csobbantam egyet a hotel medencéjében, majd beültem a másfél órás sminkre és részt vettem a fotózáson, aminek a női oldalát, minőségét már megválaszoltam a korábbi kérdésben.

A jelentkezéskor az alábbi motivációt fogalmaztad meg.

„Olyan élményeket amik feltöltenek és megerősítenek a női mivoltomban. Olyan új helyek megismerését amik továbblendítenek a hétköznapokon és ismeretlent, újat hoznak az életembe. Olyan lehetőséget ahol újból a szépség és a pozitivitás kerül a középpontba. Lehetőséget további fejlődésre, a félelmek leküzdésére és az új megszületésére.”

Megkaptad, amire vágytál?

Megkaptam amire vágytam. ☺️

Minden élmény új lehetett, hiszen szuper kultúra, programok, emberek és környezet vett körül. És mindenképpen elindítása volt valami újnak és másnak. Egy új perspektíva és szemléletmód, amit a válaszaimban igyekeztem is visszaadni.